A Minőségi foci rabja vagyok Zicót meglepték a kispesti futballrajongók A játékosok, akik mindig elegánsan fejet hajtanak PIETSCH TIBOR NS, 2004-04-25 Meghajlás jobbról, balról – így tessenek elképzelni, ahogyan egy japán újságíró és egy futballista beszélget. Az elmúlt napokban többször is szemtanúi voltunk a távol-keleti kollégák interjúkészítési gyakorlatának, és mi tagadás, nekünk, illetve a magyar labdarúgóknak kellene fejet hajtanunk előttük… Ez aztán a szép ajándék: Zico kapitány boldogan mutatja az új Honvéd-mezt A beszélgetések ugyanis nem úgy kezdődnek: "Te, Petikém, van három perced?", hanem azzal, hogy a zsurnaliszta közli partnerével: "Mindenekelőtt elnézést kérek a zavarásért, megtiszteltetés lenne, ha nyilatkoznál nekem", és fejét lehajtva, szemét saját mellkasára szegezi. Persze a válasz sem késik, a futballista ugyanis szintúgy meghajolva nagy tisztelettel kijelenti, hogy "Megtisztelő az érdeklődése!", és boldogan felel a kérdésekre. Majd lezajlik a párbeszéd, hogy aztán a végén újabb hajlongások közepette búcsúzzanak el egymástól a felek. No, igen, így is lehet. Az ázsiai együttes szombat délelőtti edzésén azonban a japánok csodálkoztak rá a magyarokra, midőn a Vasas-pályára betoppant néhány kispesti drukker. Tegyük hozzá, a XIX. kerületi egylet baráti körének tagjait nem a kardforgatás vagy a szusikészítés fortélyai izgatták, hanem Zicót keresték. A japánok brazil szövetségi kapitány ugyanis a minap elárulta: édesapjának a Puskás Ferenc fémjelezte Honvéd volt a kedvence, így odahaza gyerekkorában mást sem hallott – na jó, ez így talán túlzás… –, mint a Honvéd így, a Honvéd úgy. Hogy a játékoskorában "fehér Peléként" emlegetett szakvezetőnek kézzel fogható emlékei is legyenek a valóban legendás csapatról, arról a szurkolók gondoskodtak: egy Honvéd-dresszel, valamint egy piros-fekete sállal sikerült meglepniük a trénert – aki cserébe egy aláírást adott, amely a kispesti klub múzeumát díszíti majd.

Kattints arra a képre, amelyiket nagyobb méretben szeretnél megnézni!