Lapszemle
2010-02-19 15:43:39

Biztos

Minden fiatal újságírónak az az álma, hogy egyszer majd megírhatja a „nagy regényt”, melyben képzelőtehetsége és fantáziája megmérettetik. Jókai és Mikszáth, Balzac és Tolsztoj, ezen nevek mellett jegyzik majd az ő nevét is .Néhányan a fantáziálást már újságíró korukban elkezdik, amikor bizony még a tényekhez kellene ragaszkodni. A Nemzeti Sport ma a címoldalon és két teljes oldalon foglalkozik azzal, hogy állítólag „magukat Honvéd futballistának kiadó emberek” megkeresték a Győri ETO FC két játékosát, hogy jó pénzért eladják a kupadöntőt, amelyben a Budapest Honvéd volt az egyik résztvevő. (És a végső győztes.) A bulvárra jellemző, hogy minden törvényes és törvénytelen eszközt megragad, hogy lehetőleg valós információhoz jusson. Ahogy látom, ez most is így történhetett, hiszen a hatóságtól való információ kiszivárogtatása nem találkozik az etika alapszabályaival, de ez nem szokatlan. Inkább beszéljünk a lényegről.

Kiszivárgott hírek szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgálja azt, hogy több élvonalbeli magyar mérkőzést játékosok manipuláltak, hogy olyan eredmény szülessen, amely lehetővé teszi, hogy ők pénzhez jussanak vagy a győztes csapattól, vagy pedig fogadásokon keresztül. Ezt nyugodtan nevezhetjük bundának, vagy fogadási csalásnak, a lényeg a tisztességtelen magatartás. A magyar futballnak úgy kellenek a fogadási botrányok, mint nekem az ebola vírus, viszont azt is be kell látni, hogy a bűnözők, és nem a bűnüldözők felelősek azért, ha kényelmetlen ügyeket kell feltárni. Tehát én maximálisan támogatom a bűnüldözők erőfeszítéseit, és minden segítséget megadok nekik, hogy munkájuk sikeres legyen. Ettől még nem kell szeretne azt az arcátlan hazugság-propagandát, amit erről a sajtóban olvasok.

A mai Nemzeti Sportból idézek szó szerint:
„A hírek szerint több játékos is „átállt a sötét oldalra”. Mi több, egyes feltételezések szerint az elöljáróknak bizonyítékuk is van erre. Honnan szerezték? Ne felejtsük, a Honvéd katonai csapat volt - a régi kapcsolatokat feltehetőleg nem volt nehéz felébreszteni: ha például egy telefon lehallgatásáról volt szó… Amint arról már írtunk, úgy tudjuk, a kispesti egyesület vezére egy tulajdonosi tanácson kirukkolt azon labdarúgók névsorával, akik szerinte érintettek a piszkos ügyben, s tudatta a jelenlévőkkel, hogy a Honvéd a jövőben nem számít a csalók szolgálataira, egyúttal arra kérte kollégáit, ne szerződtessék őket. A történethez tartozik, hogy amikor rákérdeztünk George F. Hemingwaynél, ő közölte lapunkkal: „Ez hazugság!” Biztos? - tehetjük fel a kérdést annak fényében, hogy a XIX. Kerületben a nyáron úgy váltak meg a játékosoktól, mintha fertőző betegséggel küzdenének.”
Ha jól értem, az első állítás az, hogy nekünk, merthogy mi számítunk elöljáróknak, bizonyítékunk van arra, hogy játékosaink között van olyan, aki tisztességtelenül viselkedett. Honnan szereztük? A Nemzeti Sport szerint valószínűleg régi katonai kapcsolatainktól, akiknek semmiből sem áll telefonokat lehallgatni. Már hallom is a beszélgetést Szekeres Imre Miniszter Úr és magam között. „Kedves Miniszter Úr! Van gyanús játékosom. Lenne kedves lehallgattatni a csapat játékosainak telefonját?” És hallani vélem Szekeres Imre válaszát is. „Maga őrült, ember! Soha többet ne szóljon hozzám! Mit képzel? A maga kedvéért én bűnöző leszek, és megszegem a magyar törvényeket? Takarodjon innen!”

Aztán a másik. Mármint hogy én egy tanácskozáson előadtam azon labdarúgók nevét, akik érintettek az ügyben. Ugyan a napilap azt is leírja, hogy én kijelentettem, hogy ez hazugság, de utána megkérdőjelezi állításomat. „Biztos?”- kérdezi. Biztos! Ellentétben a Nemzeti Sport állításainak, nekem hinni lehet.

Az egyik cikk végén egy mondatom úgy van beállítva, mintha én elismertem volna, hogy valaki bűncselekményt követett el. Talán ez a legszemérmetlenebb ferdítés. Ugyanis a cikk így idézi: „…a bűncselekményt egy vagy több görény követte el, nem pedig az egyesület”. Amit én mondtam, az az volt, hogy nem tudom, hogy valaki is bűncselekményt követett el, de ha valaki tett ilyet, akkor a bűncselekményt egy vagy több görény követte el, nem pedig az egyesület. Ugye tetszik érzékelni a különbséget? Igazság és hazugság. Persze az igazság nem olyan izgalmas, meg a fantáziánkat sem mozgatja meg annyira.

Mindezzel együtt szomorú, hogy bundázással, fogadási csalással kell foglalkoznunk, miközben készülünk a tavaszi szezonra. Úgy gondolom, mindannyiunknak tennünk kell a dolgunkat. Az edzőnek edzeni, a játékosnak játszani, a klubvezetőnek vezetni, a nyomozónak nyomozni, az újságírónak pedig valós tényeket jelenteni olvasóinak. Merthogy az igaz szó hatalom, és előbb-utóbb majd kiderül, hogy ki mit tett vagy nem tett. S majd akkor kell ítélkeznünk. De nem csak azok fölött, akik megtévedtek és ördögi útra léptek, hanem azok fölött is, akik, felelőtlenségükkel és mocskos fantáziájukkal a magyar labdarúgás ártatlan résztvevőit megbélyegezték.

A legközelebbi viszontlátásig maradok baráti üdvözlettel:
George F. Hemingway


Forrás: pepsifoci.hu