George F. Hemingway, a Budapest Honvéd tulajdonosa pepsifoci.hu-n vezetett blogjának legfrissebb bejegyzésében kifejti, bár valóban több, 18-19 éves tehetség pallérozódik a magyar labdarúgásban, ezekkel a fiatalokkal azonban tartós eredményt még nem lehet elérni. A klubtulaj együttese légiósai kapcsán elmondja, a játékosok többsége komoly múlttal rendelkezik, nem senkiket hoztak a Bozsik-stadionba.

Az elmúlt 20 évben a magyar labdarúgó szakmának, beleértve a kormányzatot, sportvezetőket, és az edzőket is, sikerült a magyar labdarúgást oly mértékben leamortizálni, hogy csak a következő sportkormányzat drasztikus és segítő lépéseitől várhatjuk a magyar labdarúgás felemelkedését az elkövetkező pár évben. Ezért mindig furcsának találom, amikor szakmabeliek a valós tények megfontolása nélkül kritikusan nyilatkoznak a Soproni Ligában alkalmazást nyerő légiósokról. Most ismét elindult a vita, hogy hány légióst kellene egy magyar csapatban alkalmazni. Az én véleményem? Egyet sem. Hát, ha ez így van, akkor miért szerződtetnek az NB I-es csapatok , beleértve a Budapest Honvédot is, egy tengernyi légióst? Azért, tisztelt nagytudású kritikusok, mert a jelenleg nemzetközileg is elismert magyar játékosokat elviszik a külföldi klubok, a versenyképes magyar játékosokat csak 2-3 klub tudja megfizetni, és egyszerűen nincs elég felnőtt korú minőségi magyar játékos, akik jelenleg be tudnák tölteni a kb. 400 meglévő helyet a magyar első osztályban. A dolog ilyen egyszerű. Tetszett volna utánpótlást nevelni az elmúlt 20 évben, és akkor most lennének szerethető magyar játékosok.

Három évvel ezelőtt a Budapest Honvéd Magyar Futball Akadémiája megindította a minőségi utánpótlás-képzést Kispesten. Több évvel azelőtt az MTK ugyan ezt tette, majd velünk körülbelül egy időben a felcsútiak, a győriek, és a szombathelyiek is erre az útra léptek. Ezekben az akadémiákban a legidősebb játékosok most 17-18 évesek. Általános az a vélemény, hogy ugyan vannak 18-19 éves zsenik, de a legtöbb, első osztályban használható labdarúgó úgy 20-22 éves korban kezd igazán a csapat használható alapemberévé válni. Na, most csak a vak ember nem látja, hogy éretlen fiatalokkal, mindegy, hogy milyen tehetségesek, nem lehet a Soproni Ligában eredményt elérni. Mindegy, mennyi szamárságot hordanak össze a „jóakarók”. Addig pedig, amíg akadémistáink beérnek, igenis szükségünk van légiósokra. Elefántcsontparti légiósaink nemzeti- illetve olimpiai válogatottjuk tagjai, két spanyol légiósunk a spanyol első osztályban játszott, szlovák légiósunk a szlovák első osztály egyik legjobbja volt, olasz légiósunk a német első- és másodosztályban játszott. Szóval nem senkik azok, akiket sikerült Budapestre csábítani. Lehet olcsó frázisokat puffogtatni, lehet felelőtlen kijelentésekkel olcsó népszerűséget szerezni, de inkább a valódi jövőt kellene nevelni, mint ahogy azt Orbán Viktorék teszik Felcsúton, Tarsoly Csabáék Győrben, Illésék Szombathelyen, Várszegi Gábor az MTK-nál, vagy, ahogy mi tesszük itt Kispesten. Ez a jövő, nem a duma.

Nem tudok mást mondani Liga Kupa csapatunk nyíregyházi szerepléséről, mint azt, hogy gratulálok fiúk. Sok jelentős és fontos mérkőzés előtt és után nehéz volt a Liga Kupa csapatot összeállítani a Nyíregyháza elleni mérkőzésre, de játékosaink, akik a fiatalok közül kerültek ki első és második csapatunkból, ragyogóan helyt álltak. Mind Bojtor Laci, mind Freud Gábor dupláztak. De a többiek is nagy lelkesedéssel játszottak, és kétséget nem hagytak, hogy nyerni érkeztek Nyíregyházára. Remélem, az ő hozzáállásuk megegyezik annak a közel 100 fiatalnak a hozzáállásával, akiket az akadémián nevelünk a jövő Honvédjának.

Nagyon fontos mérkőzésünk lesz a Videoton ellen. Egy győzelem az egyik bajnokesélyes csapat ellen sokat jelentene nem csak önbizalmunknak, de a Soproni Ligában elfoglalt helyünk tekintetében is. Nem mi vagyunk az esélyesek, de az MTK és Debrecen elleni játékban láttam azt az extrát, ami meghozhatná a sikert. Egy csapatot láttam. Egy csapatot, mely lelkesen küzdött a piros-fekete színekért. Egy önbizalomtól duzzadó csapatot. Nehéz eset, de ha ezt holnap is produkálni tudjuk, a győzelem a miénk lesz.

A legközelebbi viszontlátásig maradok baráti üdvözlettel:
George F. Hemingway