Visszatekintő
2010-03-21 18:26:10

Bp. Honvéd - Videoton 0-0

BHFC: Németh- Takács, Vukmir, Botis, Ianchuk (Hajdú 88’)- Coira- Abass (Nagy Z.74’), Moreira, Macko (Horváth A. 67’), Diego- Abraham.

Igazán szép, napsütéses idő várta a csapatokat és a szurkolókat ezen a napon. Meglepően sokan kísérték el a Vidit, majdnem megtöltötték a vendégszektort, viszont öröm volt látni, hogy a mi szurkolóink is igen szép számban képviseltették magukat. Igazi futball hangulat uralkodott a stadionban, mindkét tábor folyamatosan űzte, hajtotta az övéit.
Nem aprózták el a csapatok, egy röpke 10 perces tapogatózás után, felpörgetve a játékot, egymásnak estek. A mieinktől Diego végzett el egy szabadrúgást, az oldalra tartó, kellemetlenül lepattanó labdát Sebők elsőre kiejtette, majd másodjára már sikerült megfognia. Leginkább a stabil védekezésre helyeztük a hangsúlyt és gyors kontrákkal próbáltunk veszélyeztetni. Főként a mezőnyben folyt a játék, ahol egyenrangú ellenfeleknek bizonyultunk a listavezetővel szemben. A félidő közepére fokozatosan átvették a vendégek a kezdeményezést, többször is veszélyeztették Németh kapuját, aki remek napot fogott ki, többször is kitűnően avatkozott játékba (később őt választották a mérkőzés legjobbjának is a televízió szakértői). Először védte a ziccerben kiugró Nikolic lövését, majd több távoli löketet kellett hárítania. Mindkét csapat játéka pontatlan volt, sok bosszantó hiba csúszott be. Nálunk főleg a befejezések és az utolsó passzok nem sikerültek. Abraham egy kicsit elhagyatottan őrlődött a fehérvári védők között, nem kapott sok használható labdát, csak felíveléseket, de ezeket szépen lekészítette, azonban már vissza nem nagyon kapta. Legnagyobb helyzetünk Macko nevéhez fűződik, aki jó 30 méterről végezhetett el egy szabadrúgást, Sebőknek nagyot kellett nyújtóznia, hogy védhesse. A félidő vége felé ismét mi veszélyeztettünk többet, Abrahamnak és Abassnak is volt lehetősége, de sajnos kimaradtak.

A második félidőre csere nélkül futottunk ki. Érződött a Videoton játékosain, hogy szeretnék minél előbb dűlőre vinni a mérkőzést, folyamatosan nyomás alatt tartották a kapunkat, de hősiesen kivédekeztük a támadásokat. Ahogy telt az idő, úgy lettek egyre idegesebbek, pláne, hogy a Debrecen 3 ponttal távozott Szombathelyről, így muszáj lett volna győzniük, ha továbbra is az élen szerettek volna maradni. Fokozatosan kiegyenlítetté vált a játék, nem tudtak mit kezdeni a védekezésünkkel. Gyors labdaszerzésekből ismét tudtunk kontrákat vezetni, de a vendégek is szervezetten védekeztek, önfeláldozóan vetették bele magukat például Abass lövésébe. Morales cserékkel próbálta frissíteni a játékunkat, bár szerencsétlenségünkre 2 cserénk előtt is megsérült valaki, így végül nem az eredeti elképzelések valósultak meg. Érdekes, hogy megint az utolsó 10 percben voltunk veszélyesek igazán, egy kis szerencsével, akár a győzelmet is megszerezhettük volna. Erre Moreiranak volt a legnagyobb sansza, tisztára játszotta magát a 16-oson belül, majd lövése éppen hogy mellé szállt, fogta is a fejét utána.

Összességében egy jó mérkőzést játszottunk a listavezetővel, a semleges nézők is élvezhették a 0-0 ellenére, mivel a lefújás pillanatáig kérdéses volt a meccs kimenetele. Bármelyik csapat megszerezhette volna a győzelmet, bár kétség kívül a Videotonnak volt több ziccere. Egyszer igazán lehetne nekünk is szerencsénk, és egy ilyen meccsen azok az utolsó kontrák eldönthetnék a javunkra a találkozót, úgy ahogy a közelmúltban oly sokszor történt ez éppen ellenünk.
Kedden ismét a Debrecennel találkozunk, viszont most hazai pályán fogadjuk őket, mégpedig a Magyar Kupa elődöntőjének első összecsapásán. Jó lenne egy megnyugtató eredményt elérni, hogy minél kedvezőbb pozícióból tudjuk várni majd a hajdúsági visszavágót.

Szalay Gergő